Kuty�s lettem. Hatl�b�. Nem akartam az lenni. Eszem �g�ban sem volt. Meggy�z�d�ses kuty�tlan voltam harminchat �ven �t. Szil�rd elvi alapon nem volt kuty�m. Szeretem a f�ggetlens�get, m�g akkor is, ha nemigen volt r�szem benne soha. Ebbe bele is nyugodtam r�g. De hogy m�g egy kuty�t�l is f�ggjek, ez soknak t�nt fel el�ttem. Harminchat �vig el nem tudtam volna k�pzelni, hogy egy p�r�z v�g�re k�tve naponta h�romszor lemas�rozzak egy t�rre, ahol nincsen semmi sem, �s ami van, h�t arr�l jobb nem besz�lni. Tudtam, hogy aki kuty�t tart, az kuty�s lesz. Elkuty�sodik. Kuty�sokkal ismerkedik, kuty�kr�l besz�l, s�t, kuty�kkal besz�l, kuty�val fekszik, �s kuty�val kel, kuty�val �lmodik: elkutyul.  ... Kuty�s lettem. A kuty�t persze nem magam szereztem, nem is magam neveltem, b�nuszk�nt j�rt a csal�ddal, amelyikbe beletelepdtem. Hi�nyoztak a k�z�s gyerekkori, ifj�kori eml�kek, hi�nyzott a k�z�s m�lt. �s persze nem is form�lhattam �nn�n k�pemre a kuty�t. A kuty�t se. �n voltam eg�sz nap a kuty�val, de a gazd�ja nem �n voltam m�gsem. T�rs lehettem, bar�t, de f�n�ki beoszt�sra itt se jutottam. ... J�l megvoltunk a kuty�val. Egyik�nket sem zavarta, hogy nem tudunk egym�sr�l mindent, hogy volt k�l�n m�ltunk, sorsunk, titkunk is tal�n. �r�lt�nk annak, amit tudtunk. Nem kell mindig mindent tudni. Ki-ki cipelje csak mag�ban a maga saj�t, k�l�n bej�rat� baj�t, b�nat�t. Volt m�r k�z�s, �pp el�g. ... Tett�nk-vett�nk, ismerkedt�nk. De b�rmit csin�ltam is, k�zben figyeltem, mi van a kuty�val, hogy van, mit csin�l. Nem tudtam m�g, hogy ez �gy lesz most m�r mindig, minden nap, minden �r�ban, minden percben t�z �ven �t; a kuty�s egy pillanatra sem t�veszti szem, �sz, l�lek el�l az � kuty�j�t. A kuty�s �lete a kutya k�r�l forog.