Rit�t�l

"Kuty�s lettem. Hatl�b�. Nem akartam az lenni. Eszem �g�ban se volt. Meggy�z�d�ses kuty�tlan voltam harminchat �ven �t. Szil�rd elvi alapon nem volt kuty�m. Szeretem a f�ggetlens�get, m�g akkor is, ha nemigen volt r�szem benne soha. Ebbe bele is nyugodtam r�g. De hogy m�g egy kuty�t�l is f�ggjek, ez soknak t�nt fel el�ttem. Harminchat �vig el nem tudtam volna k�pzelni, hogy egy p�r�z v�g�re k�tve naponta h�romszor lemas�rozzak egy t�rre, ahol nincsen semmi sem, �s ami van, h�t arr�l jobb nem besz�lni. Tudtam, hogy aki kuty�t tart, az kuty�s lesz. Elkuty�sodik. Kuty�sokkal ismerkedik, kuty�kr�l besz�l, s�t kuty�kkal besz�l, kuty�val fekszik, �s kuty�val kel, kuty�val �lmodik: elkutyul. A kutya b�d�s, tov�bb� zajos �s harap. Ennyit tudtam a kuty�r�l, �s ez nekem el�g volt. Kutya-tud�somat s�t�ltattam nap mint nap, t�bb mint harminchat �ven �t. Azt�n egyszer csak kutya-tud�som elk�borolt, elsz�k�tt, nem leltem sehol, hamarosan m�r nem is kerestem. Kuty�t s�t�ltattam helyette. Kuty�s lettem."